A ló gondolkodása

Ahány ló, annyi féle egyéniség, így nehéz lenne pontosan megmondani, hogy a lovak mit is gondolnak dolgokról. Csahogy néha az ember olyan gondolkodási módot tud kihozni a lovakból, amely minden lovat ugyan olyanná tesz.

Ugyanis ha rosszul bánsz a lóval, akkor egy idő után rád sem néz, nehezen tudod befogni, és mindig sunyít majd, ha megprónálod megérinteni. Kíváncsi vagy, hogy mit gondol ilyenkor az adott ló? Ezt: "Jaj! Már megint jön az a szörnyű kétlábó, ebből csak baj származhat!" Pedig lehet, hogy csak egy szál répával szeretnél neki kedveskedni, de ez őt hidegen hadja. A lovak általában következtéssel gondolkodnak. Nem mindig jó, de ők úgy gondolják, hogy így megmenekülnek a rossz dolgoktól.

Ha viszont jól bánsz a lovaddal, az mindig előre csapott fülekkel fog várni. Ha nagyon szereted, kényezteted, akkor bizony a legelőn nem lesz nehéz befognod, mert odaüget hozzád. És ilyenkor a kövewtkezőket gondolja a ló: "Éljen! Biztos egy kis simogatást kapok, vagy valami finomságot!"

Persze a lovak nem fogalmazzák meg emberi nyelven gondolataikat. Csak éppen visszaemlékeznek a jó dolgokra, amik az adott emberrel és magával a lóval kapcsolatosak.

És ne felejtsük el, hogy a lovaknak vannak megérzéseik. Általában ezek az ősi ösztönökhöz vezethetőek vissza

Az embertől való félelem azonban mindig az állat lelkében okozott sebek miatt támad fel az állatban.