Breton

Marmagass�ga: 152-163 cm

T�pus�t tekintve �tmenet a hidegv�r� �s melegv�r� k�z�tt. Testalkata sz�gletes, z�m�k, sz�les. Feje kicsi, nyaka er�s, r�vid, marja elmos�dott, h�ta sz�les, r�vid, fara kerekded, sz�gye m�ly, mellkasa er�teljesen dong�s, l�ba szik�r. Sz�ne �ltal�ban v�r�ss�rga vagy s�rgaderes, n�ha fak� vagy pej, elv�tve esetleg sz�rke.

Eredete m�g a kelta id�kre vezethet� vissza, v�ltozatlan form�ban maradt fenn a kora k�z�pkorig. Legink�bb harci paripak�nt haszn�lt�k, a neh�zfegyverzet� lovagok megb�zhat� h�tasa volt. A keresztes h�bor�k idej�n a lovakat kelet v�r� fajt�kkal keresztezt�k. A k�z�pkor v�g�re k�t f� t�pusa alakult ki, a sommier �s az ebb�l teny�sztett rossier. A sommier tipikus mindenes l� volt, a rossier els�sorban h�tasl� tulajdons�gokkal rendelkezik, tov�bbra is els�sorban a katonas�g k�r�ben. A francia gyarmatos�tok r�v�n �szak-Amerik�ban is megjelent. A XIX. sz�zadban �jabb fajt�kkal keresztezt�k, t�bbek k�z�tt percheronnal, ardennivel �s boulonnais-vel, amely �jabb t�pusok kialakul�s�hoz vezetett. A draft breton rendk�v�l er�teljes, a k�nnyebb �s energikusabb postier sokoldal�n haszn�lhat� t�pus. A harmadik t�pus, a corlay manaps�g m�r nagyon ritka, benne a hegyvid�ki p�nin haszn�lhat� t�pus. A harmadik t�pus, a corlay manaps�g m�r nagyon ritka, n�la a hegyvid�ki p�nik hat�sa �rv�nyes�l. A bretonokat 1930-as �vek �ta kiz�r�lag csakis fajtatiszt�n teny�sztik.

Franciaorsz�g egyik legkedveltebb lova, Jap�nba, Olaszorsz�gba �s Spanyolorsz�gba is export�lnak, igen keresett fajta. Mivel testt�meg�hez k�pest nagy az ereje �s a munkak�szs�ge, ez�rt a kisgazdas�gok �s �ltetv�nyek kedvenc lova. M�g ma is szigor� teljes�tm�nyvizsg�n kell megfelelnie.

A legnagyobb l�tsz�mban Bretagne-ban teny�sztik. K�t jelent�s m�nese a Lamballa �s a Hennebont.