Murak�zi

Marmagass�ga: 170 cm

K�lleme igen jellegzetes, feje �s szemei nagyok, kiss� csukafej�. Hajlott h�t, izmos far, er�s l�bak, bokasz�rzet jellemzi. A sz�ne �ltal�ban s�rga, s�r�nye �s farka mosott. Kedves, egy�ttm�k�do �s akt�v l�k�nt ismert.

A hidegv�r� fajta Magyarorsz�g d�li r�sz�r�l, a Mura vid�k�r�l sz�rmazik, de ma m�r haz�nkon k�v�l Lengyelorsz�gban �s a volt jugoszl�v k�zt�rsas�gokban is elterjedt. K�t f� t�pusa van, egy massz�vabb fel�p�t�s�, er�sebb, valamint egy kecsesebb, amely h�task�nt is bev�lik. Kialakul�sa a 19. sz�zad v�g�re �s a 20. sz�zad elej�re tehet�, mikor nagy ig�ny mer�lt fel er�s ig�slovak ir�nt. Teny�szk�rzet�ben percheronnal, ardennivel, n�ri l�val �s magyar f�lv�rrel keresztezt�k, s�t, m�g arab cs�d�r�k is szerepet j�tszottak a fajta kialakul�s�ban. Ennek k�sz�nhet�, hogy a hidegv�r�ekt�l szokatlan m�don a keleti v�r is �rv�nyes�l a tulajdons�gaiban: nemcsak er�s, hanem gyors is. Ennek k�sz�nhet�en nem csak mez�gazdas�gi munk�ra haszn�ltak, hanem a hadsereg sz�m�ra is nagy seg�ts�get ny�jtott.
Olyan n�pszer� volt a k�t vil�gh�bor� k�z�tt, hogy ekkor a magyar l��llom�ny 1/5-�t a murak�zi alkotta. A II. Vil�gh�bor� alatt �s ut�n azonban a fajta hanyatl�snak indult. Ehhez hozz�j�rult a teny�szt�si ir�ny megv�ltoz�sa is, f�leg ardennieket r�szes�tettek el�nyben. Ennek k�vetkezt�ben kicsi a val�sz�n�s�ge, hogy a fajta egyedsz�ma jelent�sen n�vekedne.