Nri
Marmagassga: 155-160 cm
A nri kzpnehz hidegvr l, arnyai harmonikusak. Ers csontozata s fejlett izletei vannak. Feje egyenes, szikr, nyaka kzepes hosszsg, magasan, esetenknt kzpmagasan illesztett, jl izmolt. Marja alacsony, hta hossz, gyka rvid, szablyos. Fara terjedelmes, barzdlt s enyhn csapott. Mellkasa mly s szles. Jellegzetessge ds srnye, mely mind kt nyakoldalra lehajlik. Minden szn megengedett. vszzadokon t igslknt tenysztettk.
Nevt egy kori, a mai Ausztria terletn tallhat Noricum rmai provincirl kapta, amely egybeesett a fajta tenyszterletvel. A rmaiak ltal behozott nehz csatalovak lehettek az sei. Az els mnest 1565-ben alaptottk Pinzgauban. 1688-tl a tenysztsben elsdleges szerepet jtszott a fajtatiszta llomny lthozsa. A Dl-Nmetorszgban is npszer fajta kialaktsban spanyol, burgundi s haflinger lovak is rszt vettek. A melegvr lovak befolysa a tenysztsben a XVIII. szzad elejn vlt klnsen erteljess, mikor az akkor mr elssorban mezgazdasgi munkkra fogott lovat jra „besoroztk” a seregbe.
1927-ben alaptottk meg a Nri Tenysztk Osztrk-Bajor Szvetsget. Virgkort a II. vilghbor utn lte, az 1950-es vek kzepig. Jelenleg t leszrmazsi vonalra tagoldik: vulkan, nero, diamant, schannizt, elmar.
A XIX. szzad msodik felig minden szlltsi munkt elvgzett mg a szlssgesen nehz alpesi terepviszonyok kztt is. Lpsbiztonsga nagyon j. Napjainkban egyre jobban kiszorulnak a mezgazdasgbl, ezrt az Alpok erdgazdlkodsban hasznljk. A djugrat, djlovagl s millitary versenyeken is igen jl szerepel. Az osztrk parasztok az koturizmusban is elszeretettel alkalmazzk. |