Magyar hidegvr
Marmagassga: 150-165 cm
A hidegvr l klleme s testalkata jelentsen klnbzik a melegvr fajtktl. A nagyobb testtmeg, a dsabb izmoltsg, a vastagabb br, durvbb s dsabb hosszszrk, a terjedelmes s burkolt izletek els ltsra megklnbztetik a hidegvr lovat ms lfajtktl. Feje testtmegvel arnyos, kiss burkolt, de nem durva. Nyaka kzpmagasan illesztett, kzepes hosszsg, igen jl izmolt, gyakran velt. A srny, ds, ktfel osztott. A mar rvid, alacsony, szles, jl izmolt, a htba fokozatosan megy t. A ht kzphossz, szles, jl izmolt. Fara terjedelmes, ersen izmolt, csapott, barzdlt. A nem elg izmolt „szimpla” far melegvr skre utal, gy trzsknyvbl kizr ok. A szne fknt pej, szrke, srga, fekete s a deres szn klnbz vltozatai. A szgye szles, izmos, mly. Mozgsa az utbbi vtizedekben sokat javult, ma mr egyre kevesebb a rendellenes mozgs (kaszl, csmps) l.
A „hidegvr” sz nem az llat testhmrskletre, hanem vrmrskletre utal. A hidegvr l jellegben, fknt ers csontozata, nagy izomtmege, ds szrzete s lassbb mozgsa miatt jelentsen eltr az egyb l tpusoktl. Az sei Magyarorszgra valsznleg mr az rpd-hzi idkben, majd ksbb a hadjratok sorn kerltek a fajta sei. A kzpkorban ugyanis a nehz pnclos lovagok csak ilyen ers, termetes hidegvreket voltak kpesek lovagolni. A mezgazdasgi munkban is nagy hasznosak voltak. Jelents elterjedsk az 1880-as vekre tehet. |