Arab teliv�r

Marmagass�ga: 147-155 cm

Az arab l� kit�nik nemes sz�ps�g�vel �s eleganci�j�val, Viszonylag kis m�ret� a feje, karcs� nyak�n hossz�sz�l� s�r�nysz�rei csak fokozz�k ezt a hat�st. A marja kifejezett, a h�ta �s az �gy�ka viszont r�vid. Az arab l�nak egyed�l�ll� m�don csak 5 �gy�kcsigoly�ja �s 16 farokcsigoly�ja van (a t�bbi l�nak 6, illetve 18). Kev�sb� t�nik izmosnak, mint az angol teliv�r. Legink�bb sz�rke sz�n�, de pej, s�rga �s fekete sz�nv�ltozata is gyakori.

Feltehet�en a legr�gebben kiteny�sztett l�fajta. A pontos eredete nem tiszt�zott m�g, de az biztos, hogy i.e. 2500 k�r�l m�r l�teztek �szak-Afrik�ban a mai arab teliv�rhez k�llem�ben igen hasonl�, a sivatagi k�r�lm�nyeket kiv�l�an t�r�, sz�v�s, kem�ny, ellen�ll� lovak. A harcos beduin t�rzsek �gy nagy haszn�t vett�k ezeknek a lovaknak, nem csoda, hogy k�r�kben rendk�v�li tiszteletnek �rvendtek. Az arab l� nemes�t�s�ben igen jelent�s szerepet j�tszott az is, hogy Mohamed pr�f�ta tan�t�saiban k�telez�v� tette a lovak szeretet�t �s nemes�t�s�t. A beduin hagyom�nyok az arab lovak �seinek egy i.e. 3000 k�r�l �lt kanc�t, Bazt �s egy Hoshaba nev� cs�d�rt tekintik. A modern arab teliv�rt pedig Salamon kir�ly �t kanc�j�t�l (Al-Khames, vagyis az �t�k) sz�rmaztatja a hagyom�ny.

Arab teliv�rnek csak az a l� tekinthet�, amelynek minden �se Ar�bi�b�l, Egyiptomb�l sz�rmazik. Az arab lovat teny�szt�k vil�gsz�vets�ge, a WAHO fel�gyeli a t�rzsk�nyvez�st �s a teny�szt�s tisztas�g�t.