Indián póni

Marmagassága: 140 cm

Testéhez képest feje viszonylag nagy. Kerek nyak, törzs, viszonylag súlyos vállak, és csípő, szép, rövid, és erős végtagok, és kicsi paták. Színük nagyon változatos volt.

Eredetük a berber lovakra vezethető vissza, melyek a 8. században kerültek Spanyolországba. A XVI. századi spanyol hódítók berber, arab és andalúz keverékkel rémítették meg a lovat még nem látott indiánokat, akik kezdetben jobb szó híján nagy kutyának nevezték a hátasokat. Habár kezdetben – a félelmetes hatás minél további fenntartása végett – eltiltották a őshonos indiánokat a lovaglástól, a ló idővel alapvetően megváltoztatta az észak-amerikai indiánok életét. Csakúgy, mint a kelet-európai és közép-ázsiai nomád népeknél, az indiánoknál is fő háziállattá vált a ló, amely segítségével hatékonyabb harcosokká és vadászokká válhattak, áthidalhatóak voltak a füves préri hatalmas távolságai. Az indiánok „népi sportjává” vált a lótolvajlás, a csikó harcosok az elkötött paripákkal bizonyíthatták rátermettségüket.

Az indián póni nem volt szép, de szívós volt, és erős, ugyanakkor gyorsabb volt a fehér ember lovánál. A polgárháború utáni indián háborúk során a fehér rájöttek, hogy a leghatékonyabb fegyver ellenük – a táplálékul szolgáló bölények kiirtása mellett – a mozgékonyságukat és harckézségüket biztosító lovak lemészárlása lehet. Ennek végzetes hatása volt az indián pónikra nézve, csak maradványai maradtak fenn a rezervátumokban, köztük a feketelábak földjén.

Mivel az indián pónik a letelepedett életmóddal járó földművelésre alkalmatlanok voltak, ezért 1890 előtt a Feketeláb Ügynökségre vittek több csődört, és néhány kancát. Ezek morganok, percheronok, és más nehéz testű lovak voltak. Keresztezve az indián pónikkal, nagyobb termetű, földművelésre alkalmas lovak jelentek meg. Az indián pónik így 1940-re gyakorlatilag eltűntek, de néhány farmernek, és indiánnak köszönhetően sikerült újra feltámasztani a fajtát.

Napjainkban az American Indian Horse Registry tömöríti a követelménynek megfelelő lovakat, és a Feketeláb Rezervátumban is újra tenyésztik. Több változata is ismert.