Hucul

Marmagass�ga: 135 cm k�r�l

A fej nemes, k�zepes m�ret�, a nyak sz�les, k�zepesen hossz�, a mar lapos, a h�t hossz�, a t�rzs r�vid, a farok m�lyen t�z�tt, ugyanakkor a farok �s a s�r�ny d�s. Mellkasa m�ly, l�bai er�sek, ugyanez jellemzi a pat�t is.
Sz�ne legt�bbsz�r �zsz�n� pej, t�bb�-kev�sbe fak�, vagy eg�rsz�rke sz�r�kkel keverve. A gesztenyepej, a s�t�tpej, a ny�ri fekete is gyakori, el�fordul fak�, fekete �s tarka is.

A hucul a K�rp�tok "kis" p�nija. A vadl�ra eml�keztet� fajta sz�rmaz�s�t tekintve megoszlanak a v�lem�nyek. Egyesek magyar fajt�nak v�lik, azonban val�j�ban a K�rp�tokban, a Tisza, a Prut, a Cseremosz, a Borodina forr�svid�k�n, Bukovina, Gal�cia, Magyarorsz�g hat�rter�let�n �l� hucul n�p teny�sztette ki. A melegv�r� p�ni �sei a hagyom�ny szerint a mongolok lovai, a tarp�nok voltak. Az �ltaluk XIII. sz�zadban behozott er�s, kis termet� lovak j�l alkalmazkodtak a sz�ls�s�ges hegyvid�ki viszonyokhoz. De elk�pzelhet�, hogy m�s keleti fajt�k is r�szt vettek a nemes�t�s�ben. Els� �zben 1603-ban eml�tik a nev�t. A jelenlegi h�t v�rvonala alap�t�cs�d�reik neve alapj�n: Hroby, Goral, Prislop, Ousor, Pietrosu, Gurgul �s a Polan.

A fajt�nak 1792-ben m�r m�nese volt Radautzon, illetve Lucsin�n. B�r ez id�vel feloszlott, 1856-ban �jraalakult.

Az Osztr�k-Magyar Monarchi�ban katonai szolg�latra fogt�k, f�k�nt a hegyivad�szok kedvelt m�lh�slova volt, �gy a neh�z hegyi tereppel b�r� frontokon kulcsszerepet kapott. 1915-ben mozg�s�tott�k a m�nest is, Lucsin�b�l Waldofba sz�ll�tott�k a lovakat.

Az Els� Vil�gh�bor� ut�n K�rp�talja, illetve 1921-ben 23 hucul Csehszlov�ki�hoz ker�lt. A T�tr�ban tal�lhat� Kistapolcs�n (Topolcianky) helyet kapott m�nes a Gurul v�rvonalat k�pviseli.

A Monarchi�n osztoz� m�s orsz�gokban is tal�lhat�k m�nesei. Magyarorsz�gon mintegy 60 kanca �l (a fele Aggteleken) a 2000 teny�sz�llatb�l �ll� eur�pai �llom�nyb�l. Az 1990-es �vek k�zep�n Lengyelorsz�g, Szlov�kia, Csehorsz�g, Magyarorsz�g, Ausztria l�trehozta a fajta nemzetk�zi szervezet�t, HUZUL INTERNATIONAL FEDERATION n�ven, amely szervezi a fajta teny�szt�s�t, t�rzsk�nyvez�s�t �s g�nmeg�rz�s�t.