Haflingi

Marmagass�ga: 140-148 cm

Eleg�ns, harmonikus kisl�. Feje nemes, sz�raz, a l� nagys�g�val ar�nyos. Szeme nagy, kifejez�steljes �s el�re ir�nyul�. Orrlyukai t�gak. Nyaka k�z�phossz�, a fej fel� haladva elv�konyul�. A h�t k�z�phossz�, j�l izmolt, a mozg�s lend�let�t kell k�vetnie. A fajta kifejlett kori m�reteit 6 �ves korban �ri el. Sz�ne a vil�gos s�rg�t�l a sz�nas�rg�ig terjed.

D�l-Tirol alpesi farmjair�l sz�rmazik. A ter�let �shonos, kistermet� lovai k�pezt�k a fajta alapj�t, amelyek a tiroli paraszt hegyi m�lh�s lovak�nt v�gezt�k mindennapi munk�jukat. A t�r�k�kt�l zs�km�nyolt arab lovak is r�szt vettek a fajta kialakul�s�ban. Tudatos teny�szt�se az 1800-as �vek utols� negyed�ben indult el D�l-Tirolban. 1976-t�l alakult meg a Haflingi Lovat Teny�szt�k Vil�gsz�vets�ge. A fajta legjelent�sebb teny�szt� szervezete a Haflingi Lovat Teny�szt�k Sz�vets�ge. Sz�khelye a Tirolban fekv� Ebbs.

A vele val� b�n�sm�d nem ig�nyel nagyfok� szakk�pzetts�get. A vil�g szinte minden orsz�g�ban val� elterjedts�g�t annak k�sz�nheti a fajta, hogy k�zkedvelt szabadid� l�v� v�lt. Jellemz� r� a kisebb m�rt�k� akci�s mozg�s. K�l�n�sen v�gta j�rm�dban v�rj�k el t�le az egyidej�leg felfel� �s el�refel� ir�nyul� l�bel�revitelt. A fajta tov�bbi fontos �rt�km�r� tulajdons�ga a kiegyens�lyozotts�g, a hossz� �lettartam �s a term�kenys�g. K�nnyen honosodik, j� h�start�, f�radhatatlan �s ellen�ll�k�pes.

A Haflingi fajta n�gy f�ldr�szen, a vil�g 17 orsz�g�ban megtal�lhat�. Ezekben 22 teny�szt�szervezete m�k�dik, �sszesen mintegy 250000 haflingi lovat regisztr�lva.